A belga bíróságok és törvényszékek által hozott döntések végrehajtásánál a végrehajtók kulcsszerepet játszanak.

Polgári és kereskedelmi téren, monopoliummal rendelkeznek ami az okiratok kézbesítését, illetve a kényszervégrehajtást illeti. Ennek értelmében a végrehajtót a kényszervégrehajtás megtestülésének tekinthetjük. A kényszervégrehajtás közben felmerülo legkisebb probléma miatt is az adós a végrehajtási bíróhoz fordulhat (juge des saisies), aki az eljárás szabályszeruségérol dönt.

A végrehajtó hatásköre a büntetoügyek polgárjogi részére is kiterjedhet. Ugyanakkor a végrehajtó semmiképpen nem avatkozik bele a büntetoügyekben hozott ítéletek végrehajtásába, amelyek néhány büntetotestületnek a hatáskörébe tartoznak.

A bírósági végrehajtó

1. ÁLLAMI ÉS FÜGGETLEN TISZTVISELO

A végrehajtó egy állami és bírósági tisztviselo, aki szabad foglalkozású tevékenységet folytat.

Csak a szabad foglalkozású személyek tudnak teljes szabadsággal és elfogulatlansággal tevékenykedni, és e minoségükben szigorú etikai szabályrendszer betartására kötelezettek. Ugyan ez érvényes tehát a végrehajtókra is, akik mindemelett egy különleges fegyelmi felelosségrendszernek is alá vannak rendelve.

A végrehajtónak lényegében két szakmai identitása van: köztisztviselo és egyben szabad foglalkozású.

A végrehajtó független tevékenysége végülis a szabad foglalkozására vezetheto vissza.

Emelett a tevékenysége közérdeku. A törvényhozó valóban rárótt néhany, kizárólag a hatáskörébe tartozó tevékenységet, mint például az okiratok kézbesítését. Mivel néhány feladat elvégzéséhez monopoliummal rendelkezik, nem tagadhatja meg szolgáltatását az arra ot felkéro jogalanynak.

A végrehajtó különleges és aktív feladatot lát el, amely a végrehajtói hatalom és az igazságszolgáltatás határmezsgyéjén található. Mivel szabad foglalkozású státussal rendelkezik, függentlenül és elfogulatlanul végzi tevékenységét.

A végrehajtó képességeit és tudását magas szintu felsofokú iskolai képzésnek, és gyakorlati tapasztalat megszerzésének köszönheti (negyedéves jogi diploma, amelyet egy kétéves gyakorlat követ, majd egy engedélyeztetés).

A belga eljárási törvénykönyv (C. jud.) 516. cikkének megfeleloen kézbesíti a bírósági idézéseket, valamint az ítéleteket és döntéseket, ily módon a bíróságok képviselojének lehet tekinteni.

Ezenkívül, a bíróságok által hozott döntések tárgyi végrehajtásáért is o a felelos, ami a végrehajtó hatalom fontos részévé emeli.

2. A VÉGREHAJTÓ ILLETÉKESSÉGE

Bírósági tisztviselok

Illetékesség

A székhelyük szerinti bíróság illetékességi területén a végrehajtók monopóliummal rendelkeznek a végzések összeállítását és kézbesítését illetoen.

Továbbá, az összes bírósági határozat, végrehajtható okiratok, illetve végrehajtási záradékkal ellátott okiratok végrehajtásáról gondoskodnak.

A végrehajtók köztisztviseloi feladatuk keretein belül, néhány nagyon fontos elv betartására kötelezettek:

• Ahogyan már az elobb említett "a székhelyük szerinti bíróság illetékességi területén" kifejezés is utal rá, a vegrehajtók illetékessége egy meghatározott területre koncentrálódik, mégpedig a székhelye szerinti elsofokú bíróság hatáskörére. Ezért, ha egy aktust kell egy másik bíróság illetékességi területén lakó adósnak kézbesíteni, a végrehajtó köteles a kézbesítést a lakóhely szeerint illetékes végrehajtó társához átirányítani.
• Tekintettel arra, hogy a végrehajtók tevékenységük végrehajtásában monopoliummal rendelkeznek, kötelesek segítséget nyújtani, bármennyiszer is kérik fel erre oket. Kivételt képez ez alól a szülok, illetve egyenes valamint negyedik fokik oldalági rokonok felkérése (C. jud. 517. cikke).

A C. jud. 1386. cikkének megfeleloen, a végrehajtás maguknak az okiratoknak és bírósági döntéseknek, vagy azok másolatának felmutatásával lehetséges, feltéve ha azok vegrehajtási záradékkal vannak ellátva. Az okirat végrehajtásának elévülési ideje 10 év.

A végrehajtó foganatosíthatja nemzeti és külföldi közjegyzoi okiratok végrehajtását, ha ezen utóbbiak végrehajthatónak lettek nyílvánítva. Továbbá foganatosíthatja a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárással (exequatur) végrehajthatóvá nyílvánított külföldi bírósági döntéseket, választottbírósági ítéleteket, bírósági döntéseket, ítéleteket, rendeleteket, illetve adóhivatali bünteto szankciókat.

A végrehajtói végzések kézbesítése

A végrehajtó az egyedüli bírósági tisztviselo, aki a végzések kézbesítésére Belgium területén fel van hatalmazva.

Például:

• A végrehajtó bíróság elé idézhet személyeket.
• A végrehajtó tájékoztathatja a jogalanyokat a bíró döntésérol, mint például ítéletrol. Másolatot kér ezen döntésrol, amelyet továbbít az illetékes személynek.

A "signification" szó alatt, az okirat másolatának, végrehajtó által foganatosított kézbesítését kell érteni (C. jud. 32 cikk). A végrehajtható okiratot a kényszervégrehajtás megkezdése elott minden esetben kézbesíteni kell.

A kézbesítést különféle részekre lehet bontani.

Elvileg, a végrehajtó mindig személyes kézbesítést foganatosít, tehát az aktus másolatának egy példányát a címzettnek adja át (C. jud. 33. cikk). Ezen kézbesítés bárhol megtörténhet, ahol a végrehajtó felleli a címzettet, mivel nem helyhez kötött.

A szemléyes kézbesítésre mindig lehetoség van, ameddig a címzett Belgium területén tartózkodik.

Ha a személyes kézbesítés sikertelennek bizonyul, a címzett lakhelyén, vagy ennek hiányában, tartózkodási helyén, illetve egy jogi személy esetében a cég székhelyén vagy az ügyvezetés helyén történik meg a kézbesítés (C. jud. 35 cikk).

Ha a végrehajtó nem talál senkit a lakhelyen vagy a tartózkodási helyen, a végzés másolatát zárt borítékban a helyszinen hadja. Az eredeti végzésen és a kézbesített másolaton a végrehajtó feltünteti a dátumot, az idopontot és a helyszint ahol a másolatot hagyta. Legkésobb a következo munkanapon a végrehajtó egy ajánlott levelet küld el a címzettnek, amely néhány kötelezo információt tartalmaz (C. jud. 38. cikk).

Ha a címzettnek nincsen lakhelye vagy tartózkodási helye Belgiumban, a C. jud 40. cikke alkalmazandó. A külföldre szóló kézbesítés esetén, a végrehajtó ajánlott vagy sima levelet küld el a címzett ismert külföldi címére. Ezen dokumentum postán történo feladása kézbesítésnek minosül.

Amennyiben a végrehajtónak nincsen tudomása a címzettnek sem belgiumi, sem külföldi lakcímérol, a kézbesítés a királyi ügyésznél történik.

Európában történo kézbesítés esetén, a belga végrehajtónak, mindemellett az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésérol szóló rendeletét is alkalmaznia kell.

A kényszervégrehajtás

A végrehajtási záradékkal ellátott okiratok foganatosításához a végrehajtó az eljárási törvénykönyvben felsorolt különbözo végrehajtási intézkedésekre támaszkodhat.

• Pénzbüntetés esetén

Végrehajtható okirat alapján, a végrehajtó kézbesíthet egy fizetési felszólítást, amelyet általában a végrehajtás elso lépésének lehet tekinteni.

Majd foganatosíthat egy biztonsági vagy végrehajtási intézkedést ingo illetve ingatlan vagyontárgyakra.

Egy megelozo zárolás (biztonsági intézkedés) keretein belül a végrehajtó által a lefoglaló végzésben feltüntetett ingó vagy ingatlan vagyont meg kell ORIZNIE. Egy ilyenfajta zárolás 3 évig érvényes. Csak a részlegesen sikeres végrehajtó zárolás keretein belül van a végrehajtó felhatalmazva, hogy a megelozo zárlat alatt lévo ingó vagy ingatlan vagyont elmozdítsa (ez természetesen csak az ingó vagyonra vonatkozik; ami az ingtalan vagyont érinti, a végrehajtó kérheti egy lakatos és egy rendortiszt támogatását) és ELÁRVEREZZE. Ezen elárverezésbol befolyó összeget a végrehajtó szétosztja a különbözo hitelezok között az érvényes jogszabályok alapján.

Ugyanígy elképzelheto a vagyon lefoglalása (saisie-arrêt) is. Ebben az esetben, az adósnak tartózó személy kötelezve van az adósságának azon részét, amelyet a törvény nem véd, közvetelnül a végrehajtónak átadni. Itt is az átadott összeget a végrehajtó szétosztja a hitelezok között az érvényes jogszabályok alapján.

Például:

A hitelezo kérésére, a végrehajtó az adós munkáltatójához fordulhat és lefoglalhatja az adós munkabérének a törvény által nem védett részét. Ebben az esetben a munkáltató köteles a munkabér nem védett részét közvetlenül a végrehajtónak kifizetnie.

A meghatalmazó beleegyezésével, a végrehajtónak meg kell vizsgálnia, melyik a legmegfelelobb eljárási forma. Ebben az esetben, figyelembe veszi a elítélt vagyonának terjedelmét és sajátosságát.

A lefoglalási eljárás ellenére, a végrehajtó mindent megtesz annak érdekében, hogy békés megoldást találjon (az adósság részletekben történo megfizetése, határidok). Ezen kísérletek sikertelensége esetén, a végrehajtó a lefoglalásnak egy végleges jelleget ad, amely a lefoglalt ingó és ingatlan (közjegyzon keresztül) vagyontárgyak elárverezéséhez vezethetnek.

• Bizonyos cselekedetre vagy valamely cselekménytol való tartózkodásra való ítélet

Egy magatartásra való ítélet (condamnation en nature) kényszervégrehajtásának foganatosítása nem mindig egyértelmu, de elképzelheto.

A végrehajtó például felügyelheti, hogy néhány végrehajtandó munkálat valóban el lett végezve.

A legfontosabb intézkedés, amelyet végrehajthat, a lakbérlok kilakoltatása, amennyiben lakbérhátralékuk van. Az eljárási törvénykönyv tartalmazza az erre az esetre alkalmazandó eljárást.

Árverés

Amennyiben ingó vagyontárgy árverésére kerül sor, a végrehajtónak mindenképpen be kell avatkoznia.

Felülvigyázza az árverés és az odaítélés helyes lefolyását

Az eladásról készített jegyzokönyvnek közokirati értéke van.

Díjszabás

Ahogyan már említésre került, a végrehajtó köteles a törvénybol eredo tevékenységeiért a törvény által kiszabott díjat megkérni.

Ez a díjszabás egy 1976 november 30.-i a végrehajtók által polgári és kereskedelmi ügyekben foganatosított aktusok díjáról szóló királyi rendeletben lett meghatározva. A díjak évente vannak indexálva.

A végrehajtók díja többek között tartalmazza a napidíjat, átalányárat, költségeket, arányosan kivetett illetékeket... Tehát egyrészt azon díjakról van szó, amelyeket a végrehajtó felszámolhat a teljesített munkáért, másrészt a kiadások visszatérítése (például utazási költségek).

A gyakorlatban, a végrehajtó a meghatalmazójától mindig elkér egy eloleget, hogy az eloreláthatatlan kiadásokat fedezze (4. cikk, 4° AR).

A C. jud. 1024. cikkének megfeleloen, ezen végrehajtási kiadások minden esetben azt a felet terheli, aki ellen a végrehajtás folyik. Ennek értelmében a végrehajtó megteszi a szükséges lépéseket, hogy ezt az összeget a hitelezo részére behajtsa.

A végrehajtónak etikai kötelessége az adóst az ot terhelo kiadási költségekrol folyamatosan értesíteni és törvény kötelezi ugyanezen adós részére történo részletes kimutatás átadására.

A szabad foglakozású státus

A végrehajtó szabad foglalkozású minoségében is tevékenykedhet.

Ezen feladatok végrehajtásakor konkurenciában van más jogi foglalkozásokkal, ami azzal a következménnyel jár, hogy ebben az esetben nincsen a törvényes díjmeghatározáshoz kötve.

A jegyzokönyv készítés (constat)

A C. jud. 516. cikkének megfeleloen a végrehajtó illetékes materiális tényekrol való jegyzokönyv készítésére, anélkül, hogy véleményt nyílvánítana a megállapított tények jogi vagy tárgyi következményeirol.

Konkrétan, a végrehajtó leírást ad egy szituációról, amelyik némely esetben csak ideiglenes jellegu. Csak azokat a tényeket tudja jegyzokönyvbe felvenni, amelyeket saját maga tapasztal meg érzékszerveivel. Ezért nem mint szakérto tevékenykedik, és nem nyílváníthatja ki a véleményét, és ítélkeznie sem szabad. Ennek értelmében a legtágyilagosabban kell, hogy viselkedjen, és soha semmilyen formában nem végezhet "nyomozási" tevékenységet.

A leírást, amelyet a végrehajtó készített bizonyítékként használható fel egy már folyó vagy egy elokészületben lévo perben; mint például bizonyíték egy biztosítási perben, mint bizonyíték abban az esetben, ha sürgos intézkedéseket kell hozzni attól tartva, hogy a tényállás gyorsan megváltozhat.

Például:

• Fel lehet kérni a végrehajtót, hogy egy helyzeetfelmérést, illetve leltárat készítsen egy lakásról és a benne lévo tárgyakról;
• Fel lehet kérni a végrehajtót, hogy egy építkezésen a munkálatok elorehaladásáról készítsen jegyzokönyvet;
• Fel lehet kérni a végrehajtót, hogy jegyzokönyvet készítsen a károkról, amelyek a végrehajtott munkálatokból, illetve természeti katasztrófákból erednek.

Megeshet az is, hogy a végrehajtót egy bíró bízza meg a jegyzokönyv felvételével.

Például:

A végrehajtó, miután a bíró ot jelölte ki, jegyzokönyvet készíthet olyan megállapított tényekrol, amelyek házasságtörésre utalhatnak.

Annak ellenére, hogy a jegyzokönyv felvétele jogilag elo van írva, a végrehajtó ezt mégis megtagadhatja.

Valójában a végrehajtó mindig alkuszik, ami a jegyzokönyv elkészítésének díjkiszabását illeti.

A végrehajtót sokszor felkérik, hogy egy pályázaton vagy egy sorsoláson vegyen részt, például, hogy egy új rekordfelállítást állapítson meg és készítsen róla jegyzokönyvet. Ebben az esetben is szigorúan tárgyilagosan kell eljárnia és csak a megállapított tényeket szabad jegyzokönyvbe vennie.

Ezen kereten belül például a pályázat szabályait a végrehajtó írja meg és o vigyázza felül és ellenorzi, hogy nem történtek-e szabálytalanságok.

Ideiglenes vagyonkezelés

A polgári törvénykönyv 488bis cikkének megfeleloen, nagykorú személyt, aki egészségi állapotából kifolyólag nem képes vagyonát kezelni és támogatásra szorúl, ideiglenes felülvigyázat alá lehet helyezni.

A békebíró ("juge de paix") ebben az esetben kinevez a védelem alatt lévo személy vagyonának átmeneti kezelése céljából egy személyt.

Ezen személynek nem szabad egy szakképzett személynek lennie, de a gyakorlat megmutatta, hogy az ideiglenes vagyonkezelés sok és nehéz feladatokat foglal magába, így a választás legtöbbször mégis egy szakképzett személyre esik.

Annak ellenére, hogy legtöbbször az ügyvédek vannak ezen ideiglenes vagyonkezeléssel megbízva, a végrehajtók is elvégezhetik ezt a feladatot.

Felszámolói tevékenységek (médiateur de dettes)

A végrehajtót továbbá cégfelszámolói tevékenységekkel is meg lehet bízni.

Ha egy személyt a bíró kollektív fizetésképtelenségi eljárás alanyának fogadott el, az összes folyó kényszervégrehajtási eljárás felfüggesztésre kerül és valamennyi hitelezo be lesz idézve.

A felszámolói tevékenységgel megbízott személy egy tervet dolgoz ki az adóság megfizetése céljából, ugyanakkor biztosítja az adósnak a megélhetéshez szükséges összeget. Ilyen módon, az adósságtörlesztésnek lehetosége biztosítva van az adós részére. Néhány esetben az adósság eltörölésre is kerül.

Belgiumban, a felszámolói tevékenységgel megbízott személyek díját törvény szabályozza. Minden évben indexálva van.

A peren kívüli behajtás (Recouvrement amiable)

Minden ki nem fizetett adósság ügyében végrehajtóhoz lehet fordulni, aki megpróbálja a peren kívüli úton behajtani az adósságot. Ehhez egy felszólító levelet küld az adósnak, amelyet "lettre de mise en demeure"-nek nevezünk és amelyben ezen utóbbit felszólítja, hogy egy bizonyos határidon belül fizesse ki tartozását. Ha ezen felszólításnak az adós nem tesz eleget, bíró elé idézheto.

Például:

Felkérheto a végrehajtó, hogy behajtsa az adós lakbérhátralékát.

Zárgondnokság alá helyezés

A polgári törvénykönyv 1956. cikke alapján a zárgondnokság alá helyezés a pert képzo tárgy egy harmadik személy felügyelete alá való helyezését jelenti. Ez a személy kötelezi magát arra, hogy visszaszolgáltatja a tárgyat megpedig annak a személynek, akinek a bírósági döntés ezt odaítéli.

A zárgondnokság alá helyezés szerzodésbol vagy bírósági döntésbol eredhet.

Mindkét esetben lehetséges egy végrehajtó kinevezése.

Fizetoképesség kinyomozása

Lévén, hogy a végrehajtó beavatkozási köre sokoldalú, ezért különbözo információkhoz illetve adatbázisokhoz van hozzáférési joga. Ennek értelmében a hitelezo kérheti, hogy az adós fizetoképességét illetoen nyomozásokat végezzen.

Ezen nyomozás keretein belül a végrehajtó ellenorizheti, hogy az adós szerepel-e már egy csodeljárási folyamatban és, hogy a birtokában van-e olyan vagyontárgyaknak, amelyeket a hitelezo lefoglalhatna.

Így a hitelezo felelosségteljesebb döntést hozhat, és egyben elkerülheti a felesleges kiadásokat, ami a behajtás folytatását illeti.

3. A VÉGREHAJTÓ FELELOSSÉGE

Különleges státusa ellenére a végrehajtó köteles számos szakmai szabályt betartani. Amennyiben áthágja ezen szabályokat, szankciókat lehet rá kiróni.

Felelosség fegyelmi téren

A végrehajtó különleges fegyelmi rendszernek van alárendelve. Ha nem tartja be ezen etikai illetve jogi szabályokat, panaszt lehet ellene tenni.

Ezen panaszt az elnöknél (Syndic-Président) vagy azon kerületi végrehajtói kamara referensénél lehet benyújtani, amelyhez a végrehajtó tartozik.

A kerületi végrehajtói kamara tanácsa felülvizsgálja a panasz megalapozottságát. Ha az nem bizonyul megalapozottnak, a végrehajtó nem részesülhet fegyelmi büntetésben. Ezzel ellenben ha jogosnak bizonyul büntetés róható ki rá.

A Belga Nemzeti Végrehajtói Kamara nem fegyelmi szervezet. Ezért jogi alapon végrehajtó elleni fegyelmi eljárásban sem vehet részt. Továbbá a Nemzeti Végrehajtói Kamara nem jogszolgáltató szerv, így nem folytathat bírósági eljárást sem.

Felelosség polgári illetve bunügyi téren

A végrehajtót felelosségre lehet vonni polgári illetve bunügyi téren. Így, függetlenül egy már folyamatban lévo fegyelmi eljárástól, bíróság elé lehet idézni.

A végrehajtó személyesen felelos minden szakmai mulasztásért, hacsak a kár nem elemi erobol ered (force majeure).

Általában mint fizetett megbízott képviseli azon felet akitol a díjazását kapja. Az ügyfelével szemben szerzodéses felelosség kötelezi, amennyiben szakmai hibát ejt.

Egyben harmadik személlyel szemben elkövetett szerzodésen kívüli károkozás, illetve szerzodésen kívüli károkozással egy tekintet alá eso cselekmény miatt is felelosségre lehet vonni.

A végrehajtói bíró (juge des saisies)

A eljárási törvénykönyv 1395. cikkének megfeleloen, minden megelozo jellegu zárlattal, illetve kényszervégrehajtással kapcsolatban a végrehajtói bíró illetékes.

Csak a végrehajtási eljárás szabályosságáról illetve törvényszeruségérol hozhat döntést, akkor is ha ezen kérdések egy már folyó per keretein belül lépnek fel. Ezen bíró tehát a végrehajtás megkezdésétol illetékes a lefoglalás befejezéséig.

A végrehajtói bíró az ügy érdemével kapcsolatban csak néhány törvény által eloírt esetben ítélkezhet. Ennek értelmében, ítélkezhet visszaigényléssel (revendication) kapcsolatos ügyekben, amelynek folyamán harmadik személy a végrehajtói bíró elott érvényesíti tulajdonjogát a lefoglalt vagyontárgy felett. Ez vonatkozik az árverésbol befolyó pénzösszeg szétosztásakor felmerülo kérdésekre is, ami a szétosztási sorrendet, illetve az elosztási hozzájárulást illeti (distribution par contribution).

A végrehajtói bíró lefoglalási eljárásban való illetékességét csak egy bírói érdemi döntés tudja megkérdojelezni, amelynek tárgya maga a lefoglalás és amely ideiglenesen végrehajthatóvá lett nyílvánítva. Ebben az esetben csak a másodfokú bíróhoz lehet fordulni.

A végrehajtási bíró döntései mindig ideiglenesen végrehajthatóak. Ez azt jelenti, hogy a döntése azonnal végrehajtható, annak ellenére, hogy az egy esetleges fellebbezés tárgyát képezi.

Továbbá, o adja meg az engedélyt a hitelezo egyoldalú kérelmére benyújtott biztosító intézkedés foganatosításához. Ezen kérelmet költelezo ügyvédnek aláírnia. A végrehajtási bírónak 8 napon belül kell döntését meghoznia.