Az ingóságokra vonatkozó végrehajtást a Polgári Perrendtartás 884-879. sz. cikkelye szabályozza. Az ingóságokra vonatkozó végrehajtás eljárásai kizárólag állatokra vonatkozó végrehajtás lehet, kivéve, ha ez az állatvédelmi törvény rendelkezéseinek ellent mond (Polgári Perrendtartás 884 [1]. sz. cikkelye).

Az ingóság fogalma

A Lengyel Polgári Törvénykönyv nem határozza meg az ingóság fogalmát. A 46 § 1. CC cikkelye az ingatlan fogalmát határozza meg. Ezek az alábbiak:

• föld
• a földön állandó jelleggel létező épületek
• az ilyen épületek részei, ha különálló törvénykezés alapján a földtől különálló tulajdont képeznek

Minden, ami nem ingatlan, és nem számít az ingatlan részének, ingóságnak tekintendő.

Az alábbiak nem ingóságok:

• nem kötött formában lévő folyadékok és gázok (víz, levegő) - bepalackozva ingósággá válnak
• ki nem nyert ásványi üledékek - a kinyerést követően ingóssággá válnak
• vadon élő állatok (madarak, vadállatok, vízi állatok) - a háziasítást követően ingósággá válnak
• a Polgári Törvénykönyv 23. cikkelyében meghatározott személyes tulajdon
• szerzői joggal védett tételek (irodalmi és tudományos művek, művészeti alkotások)
• védjegyek
• energia (számos formában: nukleáris, villamos)
• iparjogvédelmi oltalom alatt álló tételek, például ipari tervek, találmányok.

Végrehajtás az ingóságokra

1. A bírósági végrehajtó hatásköre az ingóságokra vonatkozó végrehajtás során

Az ingóságokra vonatkozó végrehajtás azon körzeti bíróság bírósági végrehajtójának hatásköre, amely körzetben az ingóság található, kivéve, ha a hitelezőnek joga van a bírósági végrehajtó megválasztására. Ilyen jogok esetén a hitelező kiválaszthat a helyi igazságszolgáltatás területén kívül eső igazságügyi tisztviselőt a végrehajtás elvégzésére, az Igazságügyi Tisztviselőkre és Végrehajtásra vonatkozó törvény 8. cikkelyének keretein belül.

2. Az ingóság lefoglalása

A bírósági végrehajtó kezdi meg az ingóságra vonatkozó végrehajtást, annak lefoglalásával.

Az adós lefoglalható ingósága:

• saját tulajdonában van,
• a hitelező tulajdonában van, aki az ellen végrehajtást indított,
• harmadik fél tulajdonában van, de csak ha:
• a. a harmadik fél beleegyezik a lefoglalásba
• b. vagy elismeri, hogy az ingóság az adós tulajdona
• c. és a törvény rendelkezései által meghatározott esetekben.

Tartási kötelezettségre vonatkozó végrehajtás esetén a bírósági végrehajtó olyan ingóságot is lefoglalhat, amely az adóssal együtt élő személy tulajdonát képezi, ezen személy beleegyezése nélkül, kivéve, ha ez a személy bizonyítja, hogy az ingóság a saját tulajdonát képezi.

Kizárólag a követelés és a költségek biztosításához szükséges értékű ingóság foglalható le.

3. Az ingóság egy részére vonatkozó végrehajtás

A több személy tulajdonában álló ingóság egy részére irányuló végrehajtásnak az ingóságra vonatkozó végrehajtás intézkedései szerint kell történnie, feltéve, hogy csak az adós részét érinti az értékesítés. A többi társtulajdonos együttesen jogosult kérvényezni a teljes tulajdon értékesítését. Amennyiben a lefoglalt ingóság társtulajdonosai a teljes tulajdon értékesítését kérvényezik, az eladási ár az alábbiak szerint oszlik meg:

• az adós részének megfelelő összeg az adóst illeti
• a fennmaradó részek a társtulajdonosokat illetik.

4. Az ingóság lefoglalásának jegyzőkönyve

A bírósági végrehajtó rögzíti az ingóságot a lefoglalási jegyzőkönyvben, ezzel dokumentálva a lefoglalást. A lefoglalási jegyzőkönyv egy példányát át kell adni:

• az adósnak
• az ingóság társtulajdonosainak, akik nem számítanak adósnak.

A Polgári Perrendtartás 763. cikkelye alapján a bírósági végrehajtónak értesítenie kell a feleket minden elvégzett lépésről, amelynek dátumáról az érintett fél nem volt értesítve, és amelyen az érintett fél nem volt jelen. A fentieknek megfelelően a lefoglalási jegyzőkönyv egy példányát is el kell juttatni a hitelezőnek.

Az adósnak a lefoglalás során, vagy ha ott nem volt jelen, akkor rögtön a lefoglalási jegyzőkönyv egy példányának átvételét követően meg kell adnia a bírósági végrehajtónak az olyan harmadik felek által birtokolt ingóságok címeit, akik mentességre jogosultak az ilyen tulajdonra vonatkozó végrehajtás alól. A bírósági végrehajtónak értesítenie kell az adós által megjelölt személyeket a lefoglalásról.

5. Az ingóság lefoglalásának eredményei

A lefoglalás eredményeképpen az ingóságtól való lefoglalást követő megszabadulás nem befolyásolja a további eljárásokat, és az ingóságra vonatkozó végrehajtás folytatható a vevő ellen. Amennyiben az adós a lefoglalást követően megszabadul az ingóságtól, a bírósági végrehajtó folytatja a végrehajtást a vevő ellen, akit értesítenie kell a végrehajtási eljárás állapotáról. A bírósági végrehajtónak említést kell tennie a vevő értesítéséről az esetjelentésben. Ez a rendelkezés nem járhat a jóhiszemű vevő védelmére vonatkozó rendelkezés megszegésével.

6. Az ingóság lefoglalásának megszakítása

Amennyiben a bírósági végrehajtó megszakítja a lefoglalást, ahol lehetséges, meg kell tennie a még nem lefoglalt ingóságok védelmére vonatkozó megfelelő lépéseket.

7. A hitelező jelenléte a lefoglalás során

A hitelező kérvényezheti, hogy a lefoglalás a jelenlétében történjen. Ilyen esetben a bírósági végrehajtónak értesítenie kell a hitelezőt a lefoglalást időpontjáról. Amennyiben a hitelező nem jelenik meg a kijelölt időpontban, a bírósági végrehajtónak a hitelező nélkül kell lefolytatnia a lefoglalást.

Amennyiben a bírósági végrehajtó a hitelező értesítése nélkül, a hitelező jelenléte nélkül végezte el a lefoglalást, a hitelező kérheti a lefoglalás felülvizsgálatát személyes részvételével.

8. Ingóságra vonatkozó ismételt lefoglalás

Amennyiben a már lefoglalt ingóság egyéb keresetek miatt ismét lefoglalandó, a bírósági végrehajtónak új lefoglalást kell kezdeményeznie, ami érvényteleníti az első lefoglalási jegyzőkönyvet. A hitelező kérheti a bírósági végrehajtótól az eljárás során lefoglalt ingóság felülvizsgálatát; a bírósági végrehajtónak az ilyen felülvizsgálatot dokumentálnia kell a jegyzőkönyvben.

9. Pénz lefoglalása

A bírósági végrehajtónak a lefoglalt pénzből kárpótolnia kell a hitelezőket, és ha az összeg nem elegendő valamennyi hitelező kárpótlására, be kell fizetnie a Bíróság betétszámlájára. A pénzt akkor is be kell fizetni a Bíróság betétszámlájára, ha egy harmadik fél igénnyel él a lefoglalt összegre, ami akadályozza a pénz átadását a hitelező számára. A Bíróság határoz arról, hogy a pénzt átadja-e a hitelező részére, kivéve, ha a Bíróság betétszámlájára történő befizetést követő egy hónapon belül az illetékes bíróság döntése megszünteti a lefoglalást, vagy ellenkező esetben, a pénz átadása mellet dönt. A pénz átadására vonatkozó döntés megfellebbezhető. A döntés csak a véglegesítést követően hajtható végre.

10. A lefoglalt ingóság felbecslése

Hacsak meghatározott rendelkezés másképp el nem rendeli, a bírósági végrehajtó becsli fel a lefoglalt ingóság értékét, és rögzíti azt a lefoglalási jegyzőkönyvbe. A bírósági végrehajtó a lefoglalás során végzi el a lefoglalt ingóság értékének felbecslését. Minden ingóság értékét külön fel kell tüntetni a lefoglalási jegyzőkönyvben. A bírósági végrehajtónak nem kell összesített becslést készítenie a lefoglalt ingóságokról. A bírósági végrehajtónak a becslést önállóan, szakértelmére támaszkodva kell elvégeznie. Amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé, hogy a bírósági végrehajtó végezze el a becslést (szakértelem hiánya), a felbecslést szakértőnek kell elvégeznie.

A bírósági végrehajtónak az alábbi esetekben kell szakértőt kijelölnie:

• az adósnak vagy a hitelezőnek ellenvetése van az ingóság felbecslésével kapcsolatban (alulbecslés vagy felülbecslés)
• történelmi vagy művészeti értékkel bíró tételek felbecslése
• aranyból vagy platinából készült tárgyak felbecslése, kivéve a használati tárgyakat.

A lefoglalt ingóság felbecslését végző szakértő kizárólag a bíróság által, a kerületi bíróság elnöke által létrehozott bírósági szakértői listából választott szakértő lehet. Amennyiben a bírósági szakértők listájában nem található a megkívánt területen jártas szakértő, a bírósági végrehajtónak kérvényeznie kell a Bíróságot egy szakértő kijelölésére, akit fel kell esketni.

A bírósági végrehajtó által végzett becslés ellen panasszal lehet élni. A panaszt az ingóság lefoglalása során kell benyújtani a bírósági végrehajtónak, vagy ha ez nem lehetséges, az árverés napján. Az így benyújtott panasz eredményeképpen szakértőt kell kijelölni a felbecslés elvégzésére. A bíróság által kijelölt szakértő által végzett felbecslés esetén panasszal lehet élni a kerületi bíróság felé az igazságügyi szakértővel szemben. Panasszal az alábbi felek élhetnek:

• hitelező
• adós
• államügyész, az Ombudsman, társadalmi szervezet.

11. A lefoglalt ingóság megjelölése

A bírósági végrehajtónak minden ingóságot meg kell jelölni olyan módon, hogy az kifelé jelezze annak lefoglalását, vagy ha ez nem lehetséges, egyéb módon kell a lefoglalást megjelölnie.

12. A lefoglalt ingóság felügyelete

A bírósági végrehajtónak arra a személyre kell bíznia a lefoglalt tulajdont, akitől lefoglalták. Azonban, lényegesen okokból kifolyólag a bírósági végrehajtó az eljárások során bármikor átadhatja a lefoglalt ingóságot más személyeknek, beleértve a hitelezőt, még akkor is, ha ez a tulajdon szállításával jár együtt. Ezeknek a személyek kötelesek felügyeleti kötelességüknek eleget tenni. A bírósági végrehajtónak rendelkezésükre kell bocsájtania a lefoglalási jegyzőkönyvet.

A lefoglalt ingóságok felügyelőjének kötelességei

A lefoglalt ingóság megőrzésével megbízott felügyelőnek vagy az adósnak mindent meg kell tennie az értékveszteség megakadályozása érdekében, és a lefoglalt ingóságot a bírósági végrehajtó, a bíróság vagy a két fél együttes kérése estén át kell adnia. Amennyiben az ingóság átadására vonatkozó kérésre a felügyelő vagy az adós megtagadja annak átadását, a bírósági végrehajtónak jogában áll azt elvenni tőle. A felügyelőnek kötelessége értesíteni a bírósági végrehajtót az ingóság helyének tervezett módosításáról.

A felügyelő felelőssége

A felügyelő nem felelős az alábbiakért: - értékcsökkenés - meghibásodás - megsemmisülés vagy - a lefoglalt ingóságok elveszése, amennyiben a felügyelői kötelességeit olyan módon látta el, hogy megakadályozza az értékveszteséget. Az adós nem jogosult kártérítésre a hitelezővel szemben a lefoglalt ingóságok szállítása vagy tárolása során bekövetkező károsodása vagy elvesztése esetében.

A lefoglalt ingóság felügyelőjének díjazása

A felügyelő az alábbiakat igényelheti: a megőrzésből adódó költségek megtérítése, a felügyelet díjazása, az abból adódó kényelmetlenségekkel összhangban.

A felügyeleti kötelességek elvégzésével járó díjazás joga, és az ingóságok megőrzésével kapcsolatban felmerülő költségek visszatérítésének joga nem illeti meg az alábbiakat:

• az adós
• az adós lakhelyén élő család
• bármely harmadik fél, akitől az ingóságokat lefoglalták.

A megtérítés és a díjazás összegét a bírósági végrehajtó határozza meg, akinek értesítenie kell a feleket és a felügyelőt az ilyen megtérítésről és díjazásról. A bíróság költségmegtérítésre és díjazásra vonatkozó határozatát a felügyelő megfellebbezheti.

A lefoglalt ingóság felügyelőjének leváltása

Indokolt okok esetén a bírósági végrehajtó új felügyelőt jelölhet ki.

A bírósági végrehajtónak a felügyelő leváltása előtt meg kell hallgatnia a feleket, kivéve, ha azonnali beavatkozásra van szükség.

A lefoglalt ingóságok felügyelete az adós és harmadik fél által

Amennyiben a lefoglalt ingóság az adós tulajdonában álló helyiségben marad, és az adóst vagy vele együtt élő családtagot bíztak meg annak felügyeletével, jogukban áll az ingóságot a továbbiakban a megszokott módon használni, amíg az ilyen használat nem vezet a lefoglalt tétel értékvesztéséhez. Ugyanígy, ha harmadik fél felügyelete alatt áll az adós tulajdonában álló lefoglalt ingóság, az érintett fél használhatja a lefoglalt ingóságot, amennyiben erre felhatalmazása van.

Beszámolás a bevételről

Amennyiben a használati jogot nem élvező személy (a 12.5. pontban nem felsorolt személy) felügyelete alá helyezett ingóság bevételt eredményez, a felügyelőnek jelentést kell benyújtania a bírósági végrehajtónak az ilyen bevételekről a felügyelet megszűnését követően. A költségek levonását követően a nettó bevételt a bíróság betétszámlájára kell befizetni. Az így szerzett bevétel elsősorban a felügyelő díjazását fedezi, míg a fennmaradó összeg hozzáadódik a végrehajtásból szerzett összeghez, és a végrehajtás megszüntetése esetén az adósnak kell megfizetni.

13. Az INGÓSÁG ÉRTÉKESÍTÉSE

A lefoglalt ingóság értékesítésére leghamarabb a lefoglalást követő hetedik napon kerülhet sor.

A lefoglalt ingóság értékesítésére közvetlenül a lefoglalás után is sor kerülhet, ha:

• az ingóság értéke gyorsan romlik, vagy a felügyelés vagy megőrzés túlzott költségekhez vezetne;
• a lefoglalt tulajdon állatállomány, és az adós elutasítja annak felügyeletét.

A közvetlenül a lefoglalást követő értékesítés kivételes eset. A bírósági végrehajtónak kell értékelnie, hogy a körülmények ilyen értékesítést tesznek-e szükségessé.

A vonatkozó jogszabályok szerint számos lehetőséget különböztetünk meg a lefoglalt ingóságok értékesítésére. Ezek az alábbiak:

• értékesítés privát szerződésen keresztül
• kereskedelmi vállalatnak történő értékesítés
• értékesítés megbízás alapján
• árverés
• az ingóság tulajdonjogának átvétele a hitelező által végrehajtási jogcímen.

A lefoglalt ingóságok számos egymást követő módon értékesíthetők, az érintett ingóság típusától, a benyújtott kérelmektől és a bírósági végrehajtó döntéseitől függően.

Az értékesítés módját az alábbiak határozzák meg:

• az ingóság típusa
• a fél részéről kérelem iktatásának követelménye, illetve az ilyen kérelem szükségtelensége
• a használt értékesítési módszer eredménye, amely lehetővé tesz egyéb értékesítési módszert.

Iktatást igénylő értékesítés:

kereskedelmi vállalatnak történő értékesítés

• a hitelező kérésére
• az adós kérésére

értékesítés megbízás alapján: a hitelező kérésére

Az ingóság tulajdonjogának átvétele a hitelező által végrehajtási jogcímen: a hitelező kérésére

A felek beleegyezését igénylő értékesítés:

értékesítés privát szerződésen keresztül

• az adós jóváhagyása
• a hitelezők jóváhagyása

Értékesítés privát szerződésen keresztül - Polgári Perrendtartás 864. [1] cikkelye.

A bírósági végrehajtó privát szerződés alapján is értékesítheti az ingóságokat, amennyiben az adós beleegyezését adja az ilyen értékesítésbe, és meghatároz egy minimális eladási árat. Az értékesítés nem történhet az ingóság felbecsülését követő tizennégy napot követően. Az értékesítés csak abban az esetben hajtható végre, ha az adós jóváhagyja azt. A gyakorlatban a privát szerződésen keresztül történő értékesítés nem bevett módszer.

A következők nem értesíthetők privát szerződésen keresztül:

• romlandó ingóságok
• olyan ingóságok, ahol a felügyelet vagy a tárolás túlságosan költséges
• állatállomány, amennyiben az adós visszautasította, hogy felügyeletet gyakoroljon felette
• aranyból vagy platinából készült tárgyak, kivéve a használati tárgyakat
• aranyból és platinából készült tárgyak, amelyeknek nincs gyakorlati értékük
• a végrehajtás során lefoglalt deviza.

A privát szerződésen keresztül történő értékesítés feltételeit a Polgári Perrendtartás 864 [1]. cikkelye tartalmazza. A privát szerződésen keresztül történő értékesítés abban az esetben lehetséges, ha:

• az adós jóváhagyta az értékesítés ezen formáját
• az adós meghatározott a minimális eladási árat
• a hitelezők jóváhagyták az értékesítés ezen formáját.

Fontos kiemelni, hogy a fenti feltételek csak azokra a helyzetekre vonatkoznak, ahol a törvények nem zárják ki az érintett ingóságok privát szerződésen keresztül történő értékesítés&eacute

Megjegyzések:

• a bírósági végrehajtó függetlenül attól eladhatja az ingóságokat a privát szerződésen keresztül, hogy azok használatban vannak-e vagy sem
• az adós és a hitelező privát szerződésen keresztül történő értékesítésbe történő beleegyezését írásban kell rögzíteni (ezen felül a bírósági végrehajtó által felvett jegyzőkönyv szerint kell eljárni)
• a Polgári Perrendtartás rendelkezései nem adnak pontos útmutatást az adós számára a minimális ár meghatározásához, továbbá a vásárlási árat sem korlátozzák
• az ingóságok privát szerződésen keresztül történő értékesítése aukciókon keresztül történik.

A Polgári Perrendtartás 865 § 1. cikkelyében meghatározott értékesítés - értékesítés kereskedelmi vállalat számára

Lefoglalt ingóság:

• nincs használatban, valamint
• egy eladás alapját képező cikket (az 1. és 2. pontban lefektetett feltételeket teljesíteni kell) valamelyik fél kérésére a bírósági végrehajtó eladhatja ezen ingóságok kereskedésébe bevont operátor számára. Az értékesítés nagyker áron történik. Amikor ezeket az árak nincsenek dokumentálva, abban az esetben az ingóság becsült árából ki kell vonni 25%-ot. Az ingóság becsült értékét a bírósági végrehajtó határozza meg az ingóság lefoglalása során. Az értékbecslést a bíróság által kijelölt szakértő is elvégezheti.
• Azt is fel kell jegyezni, hogy az értékesítés ezen formáját az egyik fél igényelte. Az igazságügyi szakértő nem végezhet hivatalból ilyen értékesítést.

A kereskedelmi vállalat számára nem eladott ingóságok nyilvános aukcióra kerülnek, kivéve, ha a hitelező külön igényli a megbízás alapján történő értékesítést.

A licencet igénylő, lefoglalt ingóságok értékesítése - Polgári Perrendtartás 866. [1] cikkelye.

A bírósági végrehajtó azokat az ingóságokat is eladhatja, amelyekhez licenc szükséges (pl. alkoholos italok, fegyverek, muníció, gyógyszerek, gyógykészítmények):

• egy olyan cégen keresztül, amely rendelkezik a megfelelő licenccel
• vagy egy ilyen cég számára.

Az értékesítés nagyker áron történik. Amikor ezek az árak nincsenek dokumentálva, abban az esetben az ingóság becsült árából ki kell vonni 25%-ot. Az ingóság becsült értékét a bírósági végrehajtó határozza meg az ingóság lefoglalása során. Az értékbecslést a bíróság által kijelölt szakértő is elvégezheti.

A licencet igénylő ingóságok nem értékesíthetők:

• privát szerződésen keresztül
• nyilvános aukción keresztül.

A licencet igénylő ingóság megbízás alapján történő értékesítéssel is eladható. A bizományosnak megfelelő licenccel kell rendelkeznie az ilyen ingóság értékesítéséhez.

Történelmi vagy művészeti értékekkel rendelkező ingóságok - A Polgári Perrendtartás 866 [2] § 1. cikkelye, valamint az aranyból vagy platinából készült tárgyak értékesítése (a mindennapi használati tárgyak kivételével) - Polgári Perrendtartás 866 [2] § 2. cikkelye.

A történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező tárgyak egy ezzel foglalkozó vállalaton keresztül vagy egy állami múzeum, könyvtár, levéltár vagy kutatási és dokumentációs központ számára értékesíthetők. Ezek privát szerződésen keresztül is értékesíthetők a Polgári Perrendtartás 864 [1]. cikkelye alapján. Amennyiben a privát szerződésen keresztül történő értékesítés nem megoldható, a bírósági végrehajtó a történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező tárgyakat megbízásos értékesítéssel (amennyiben a hitelező ilyen kérvényt nyújt be) vagy aukció segítségével értékesítheti.

A bírósági végrehajtó kinevez egy szakértőt a lefoglalt, történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező tárgyak értékbecsléséhez.

Az értékesítés ezen formája a következőkre vonatkozik:

• történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező, nem használt tárgyak
• történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező, használt tárgyak

A történelmi vagy művészeti értekkel rendelkező tárgyak a következők segítségével is értékesíthetők:

• privát szerződés
• megbízáson alapuló szerződés
• nyilvános aukció, amikor a bírósági végrehajtó nem tudja eladni az ilyen ingóságokat egy ezzel foglalkozó vállalaton keresztül vagy egy állami múzeum, könyvtár, levéltár vagy kutatási és dokumentációs központ számára.

A bírósági végrehajtó az aranyból vagy platinából készült tárgyakat is (kivéve a mindennapi használati tárgyakat), továbbá azokat azon aranyból vagy platinából készült tárgyakat is eladhatja a következők számára, amelyek nem rendelkeznek gyakorlati értékkel:

• ékszerész cég
• vagy egy másik, nemesfémek kereskedésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalat.

A fent említett ingóságok értékesítése csak a fent említett vállalatokon keresztül lehetséges; a privát szerződésen vagy aukción keresztül történő értékesítés nem lehetséges.

Az eladási árra a Polgári Perrendtartás 865 § 1. cikkelyének megfelelő rendelkezése vonatkozik, amely kimondja, hogy a bírósági végrehajtó az aranyból vagy platinából készült tárgyakat egy ilyen ingóságok értékesítésével foglalkozó vállalat számára adhatja el nagykereskedelmi áron. Amennyiben ezek az árak nincsenek dokumentálva, az ingóság becsült értékét 25%-kal kell csökkenteni. A bírósági végrehajtó köteles kijelölni egy szakértőt az aranyból vagy platinából készült tárgyak értékbecsléséhez.

A lefoglalt deviza értékesítése - Polgári Perrendtartás 866. [2] § 3. cikkelye.

A devizában kiállított értékpapírok és jogi tenderként használt dokumentumok szintén devizának számítanak. - Devizakereskedelmi törvény - 2002. július 27. (141. számú „Journal of Laws” jogtudományi közlöny, 1178. eleme). A bírósági végrehajtó a lefoglalt devizát a következők számára adhatja el:

• bank számára, vagy
• egy devizakereskedelemmel foglalkozó vállalakozás számára - a devizakereskedelem szabályozott dolog, amely a devizák vásárlásával és értékesítésével, továbbá a vásárlások és eladások közvetítésével foglalkozik. Az eladáshoz a nyilvántartásba történő belépés szükséges.

Az eladási ár nem lehet alacsonyabb, mint a deviza Lengyel Nemzeti Bank szerinti, az értékesítést megelőző napi váltási árfolyama zlotyban. A lefoglalt deviza kizárólag az 1. és 2. pontban leírt entitások számára értékesíthető.

A lefoglalt ingatlan megbízás alapján történő értékesítése - Polgári Perrendtartás 867. § 4. cikkelye.

A következő ingóságok értékesíthetők megbízáson alapuló értékesítéssel:

• a Polgári Perrendtartás 865 § 1. cikkelyében nem meghatározott elemek (pl. olyan, nem használt ingóságok, amelyek bevonhatók a kereskedelembe és olyan, használt ingóságok, amelyek nem vonhatók be a kereskedelembe),
• a Polgári Perrendtartás 865 § 1. cikkelyében leírt értékesítési formában nem eladott tárgyak (pl. olyan, nem használt ingóságok, amelyek bevonhatók a kereskedelembe, de nem kerültek eladásra egy kereskedelmi vállalat számára).

A megbízáson alapuló értékesítés teljesen opcionális. Ehhez a hitelező által benyújtott kérvényre van szükség. A hitelező az ingóság elleni végrehajtás bármely fázisában benyújthatja a kérvényt. Az ingatlan eladási árát a becsült értéke alapján kell meghatározni. Amennyiben az ingóságot nem tudják egy hónapon belül eladni ezen az áron, abban az esetben a megbízott ügynökség 25%-kal csökkentheti az árat. Az így létrejövő eladási ár hatására a jutalék is csökken.

A Polgári Perrendtartás rendelkezései nem adnak meg semmiféle kritériumot a bizományi bolt kiválasztását illetően. A hitelezőnek joga van kiválasztani bármely bizományi boltot.

A licencet igénylő ingóság az értékesítés ilyen formájával is értékesíthető. A bizományisnak megfelelő licenccel kell rendelkeznie az értékesítés lebonyolításához.

A lefoglalt ingóságok aukción keresztül történő értékesítése

Ez az ingóságok értékesítésének legelterjedtebb módja. A nyilvános aukcióval történő értékesítés a következő ingóságokra vonatkozik:

• a privát szerződés segítségével nem értékesített ingóságok
• olyan nem használt ingóságok, amelyek nem vonhatók kereskedelmi forgalomba
• használt ingóságok, amelyek nem vonhatók kereskedelmi forgalomba
• nem használt ingóságok, amelyek kereskedelmi forgalomba hozhatók és nem kerültek értékesítésre egy ilyen ingóságok forgalmazásával foglalkozó vállalaton keresztül
• olyan ingóságok, amelyeket megbízáson alapuló értékesítéssel kívánt volna értékesíteni a törvénynek megfelelően, de a hitelező nem adott be kérvényt az ilyen típusú értékesítésre
• olyan ingóságok, amelyeket megbízáson alapuló értékesítéssel kívánt volna értékesíteni a törvénynek megfelelően, de nem sikerült ezek értékesítése
• történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező tárgyak, amelyek egy ezzel foglalkozó vállalaton keresztül vagy egy állami múzeum, könyvtár, levéltár vagy kutatási és dokumentációs központ számára nem kerültek eladásra.
• történelmi vagy művészeti értékkel rendelkező tárgyak, amelyek nem lettek eladva megbízáson alapuló értékesítéssel.

Az aukción történő értékesítéshez nincs szükség a hitelező által benyújtott kérvényre. A bírósági végrehajtó hivatalból meghatározhatja, hogy az adott ingóság értékesíthető-e nyilvános aukción.

A nyilvános aukció alapelvei

A nyilvános aukció alapelveit és lebonyolítását az Igazságügyi Minisztérium 1968. március 9-én kiadott rendelete (a rendelet § 80 - § 105. része) és a Polgári Perrendtartás rendelkezései szabályozzák.

Az aukció helye

1. Az aukciót lehetőség szerint nem abban a teremben kell lebonyolítani, ahol az ingóságok találhatóak.

2. A bírósági végrehajtó nem határozhat úgy, hogy az aukció ne azon a helyen legyen, ahol az ingóságok találhatók, amennyiben a hitelező ezzel nem ért egyet.

3. A bizományi bolt által nem eladott aukciós tárgyakat a boltvezetővel történő egyeztetés után a boltban is aukcióra lehet bocsátani.

A tárgyak szállítása az aukcióra

Amennyiben az aukcióra nem ott kerül sor, ahol az ingóságok találhatók, abban az esetben a bírósági végrehajtónak el kell rendelnie a tárgyak helyszínre történő szállítását.

Az aukció időpontja

Az aukció időpontját a lehető leghamarabbi időpontra kell beütemezni, de legalább egy hétnek el kell telnie az aukció dátumának bejelentése és az akció dátuma között. Ez az időtartam abban az esetekben rövidíthető le, amelyek a 864 § 2. cikkelyben vannak felsorolva (romlandó ingóságok vagy állatállomány, ahol az adós elutasította azok felügyeletét).

Az aukció bejelentése

1. A bírósági végrehajtónak a következő elemeket tartalmazó bejelentést kell tennie:

• az aukció helye és időpontja,
• az eladásra kerülő ingóságok, illetve az egyes ingóságok típusa és mennyisége,
• az ingóságok megtekinthetőségének időpontja és helyszíne.

2. Amennyiben az aukció jelentős mennyiségű ingóság kerül értékesítésre, az értesítésnek az felbecsült tárgyak típusát és mennyiségét is fel kell tüntetni, ezen felül javasolt a nagyobb értékű tárgyak típusát és mennyiségét is külön feltüntetni.

Az aukció kiírása, az értesítés kiküldése

A bejelentés akkor válik nyilvánossá, amikor az értesítést átveszik a felek és a lefoglalt ingóságok gondozója, és amikor a megfelelő kerületi bíróság épületében elhelyezik az értesítést az értékesítés helyét illetően. Az értesítést az aukció napjáig kint kell hagyni.

A bírósági végrehajtónak legkésőbb három nappal az aukciót megelőzően értesítenie kell az adóst.

Az értesítést a következő esetekben az aukció bejelentését megelőzően kell elküldeni az adós számára:

• ha az ingóságok romlandóak, vagy ha ezek felügyelete túlságosan költséges, illetve
• a lefoglalt tulajdon állatállomány, és az adós elutasítja annak felügyeletét.

Az aukcióról szóló információk terjesztése

Az aukcióról szóló információk terjesztése érdekében a bírósági végrehajtónak el kell rendelnie, hogy a bejelentést az adott helyen leginkább elfogadott módon végezzék el.

Az aukció publikálása a sajtóban

Amennyiben az aukción résztvevő ingóságok értéke meghaladja a tizenötezer zloty-t, a bírósági végrehajtó egyetlen alkalommal újsághirdetést is feladhat egy széles körben terjesztett újságban vagy egyéb médián keresztül.

Kizárás az aukcióban való részvétel alól

A következő személyek nem vehetnek részt az aukcióban:

• az adós
• a bírósági végrehajtó
• az adós vagy a bírósági végrehajtó házastársa
• a bírósági végrehajtó gyermekei
• a bizományi bolt alkalmazottai, ahol az aukció megrendezésre kerül
• és azok a személyek, akik hivatalos minőségben vannak jelen az aukción.

Az aukció időpontja

Az aukciónak az értesítésben megjelölt időpontban kell kezdődnie. Legfeljebb kétórás késés megengedett.

Az aukció lebonyolítása

Az aukciót megelőzően a bírósági végrehajtónak be kell jelentenie, hogy a legmagasabb a ajánlatot tevő személy tekinthető a kikiáltott tárgy vevőjének. A bírósági végrehajtónak ezen felül a vásárlás kifizetésével kapcsolatos és a tulajdonjogokra vonatkozó adókkal kapcsolatos információkat is közölnie kell, ezen felül ismertetnie kell a Polgári Perrendtartás 872. cikkelyének tartalmát is (a vásárlás kifizetésének módja és a fizetés elmulasztásának következményei).

Az aukcióra szánt áruk bemutatása

A bírósági végrehajtónak lehetőséget kell biztosítania a résztvevők számára az aukcióra szánt ingóságok megtekintésére.

Kikiáltási árak az első és a második aukción

Az aukció a Polgári Perrendtartás 867. cikkely 2. paragrafusában meghatározott kikiáltási ár megnevezésével kezdődik. Az első időpontban a nyilvános aukción a kikiáltási árnak a becsült érték háromnegyedének kell lennie. Ha az aukció nem kerül végrehajtásra az első időpontban, akkor a lefoglalt ingóságokat a második időpontban kitűzött aukción is lehet értékesíteni. A második időpontban megtartott aukción a kikiáltási árnak a becsült érték felének kell lennie. Ez az ár az a legalacsonyabb ár, amin az ingóságokat el lehet adni az aukción.

Ajánlattevők

Ahhoz, hogy az aukció sikeres legyen, elég egyetlen ajánlattevő is.

A szóbeli ajánlattétel alapelvei

Az ajánlattétel szóban történik.

Az ajánlattétel menete a lefoglalt ingóságokra

A bírósági végrehajtónak minden alkalommal fel kell ajánlania ajánlattételre az ingóságok vagy ingóságcsoportok további tételeit, amikor kihirdeti a becsült értéket és a kikiáltási árat. Az adós kérheti, hogy az ingóságokat az általa megjelölt sorrendben tegyék fel ajánlattételre.

Felhívás ajánlattételre

A felhívás az ajánlattételre úgy történik, hogy a bírósági végrehajtó háromszor megismétli a legutóbbi árat, a következő kérdés kíséretében: „Ki ajánl többet?”. Ha nem érkezik további ajánlat, akkor a bírósági végrehajtó kihirdeti, hogy: „Senki.”

Magasabb ajánlat

A felajánlott ár abban a pillanatban veszti hatályát, hogy egy másik résztvevő magasabb ajánlatot tesz.

Az aukció hatályba lépésének elmaradása

Ha az aukció kezdete után senki se ajánl fel nagyobb vagy egyenlő összeget, mint a kikiáltási ár, akkor a bírósági végrehajtó bejelenti, hogy az aukció nem lépett hatályba.

Az aukció megszakítása

Ha a lefoglalt ingóságok egy részének értékesítéséből származó összeg eléri a végrehajtási összeget és a végrehajtás költségeit, akkor a bírósági végrehajtó megszakíthatja az aukciót, és feloldhatja a zárat a megmaradt lefoglalt ingóságokról.

Fizetési végrehajtás a vevővel szemben

Ha a nyilvános aukció ingóság vevője nem fizeti ki a vételárat, akkor a bírósági végrehajtónak indítványt kell benyújtania a bírósághoz, amelyben kéri a végrehajtást a vevővel szemben a Polgári Perrendtartás 872. cikkely 3. paragrafusának értelmében.

Az ingóságok birtokba vétele; átvételi elismervény

Az ingóságok vevő számára történő átruházása során a bírósági végrehajtónak át kell vennie egy átvételi elismervényt a vevőtől, amelyet csatolnia kell az aukció jegyzőkönyvéhez.

Áruk visszajuttatása az adós számára

Ha a lefoglalt ingóságok nem kerültek eladásra, és a hitelező nem vette azokat birtokba, akkor a bírósági végrehajtónak vissza kell azokat juttatnia az adós számára. E célból a bírósági végrehajtónak fel kell szólítania az adóst, hogy az 14 napon belül vegye birtokba a lefoglalt ingóságokat; ellenkező esetben az adósnak büntetést kell fizetnie az át nem vett betétek és áruk rendezésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

Ajánlat megnyerése, panaszok a nyertes ajánlattal szemben

Amennyiben a harmadik felhívás után sem érkezik magasabb ajánlattétel, úgy a bírósági végrehajtónak ki kell hirdetnie a legnagyobb árat kínáló nyertes ajánlatot.

A legmagasabb ajánlat bejelentésével a vevő megvásárolja az adott ingóságot. Ettől a pillanattól a vevőre átszáll az ingóság haszonélvezeti joga. A bírósági végrehajtónak fel kell jegyeznie a legmagasabb ajánlatot az árverési jegyzőkönyvben, a vevő vezeték- és keresztnevének, valamint lakcímének felírásával.

A törvényekkel való megfelelőség hiánya esetén a hitelező és az adós panasszal élhetnek a legmagasabb ajánlattal szemben:

• az aukció nyilvános személyével kapcsolatban
• a legalacsonyabb vételárral kapcsolatban
• a résztvevő ajánlattételből való kizárásával kapcsolatban.

A panaszt fel kell jegyezni az árverési jegyzőkönyvbe. A gyors romlásra hajlamos ingóságra leadott legmagasabb ajánlattal szemben ellenvetésnek helye nincs. A bíróság döntésével szemben lehet panasszal élni. Amennyiben a panasszal kapcsolatban két héten belül nem születik határozat, úgy a vevő a következő héten lemondhat az adott ingóságról, és visszakövetelheti a kifizetett összeget. Ha a vevő él a jogával, vagy ha a bíróság nem hagyja helyben a legmagasabb ajánlatot, akkor az aukció érvénytelennek tekintendő. A legmagasabb ajánlat életbe lépését és a teljes vételár kifizetését követően az ajánlattevő válik a megvásárolt ingóság tulajdonosává. Ha a bíróság nem hagyja helyben a legmagasabb ajánlatot, akkor a kifizetett összeget vissza kell téríteni.

A vételár kifizetése

A vevő a felelős azért, hogy a vételár közvetlenül a legmagasabb ajánlattételt követően megfizetésre kerüljön.

Ha azonban az ár meghaladja az ötszáz zloty-t, akkor a vevő felelőssége csupán arra korlátozódik, hogy azonnal befizessen egy előleget, amely előlegnek az ár egyötödének kell lennie, de nem kevesebbnek, mint ötszáz zloty-nak. A teljes összeget pedig másnap délig kell megfizetni. Az a vevő, aki az előírt időszakon belül nem fizeti meg a teljes vagy részleges vételárat, lemond azokról a jogokról, amelyek a legnagyobb ajánlattevőt illetik meg. Amennyiben a vevő nem fizeti ki időben a fizetendő összeget, miután kiderült, hogy övé a legmagasabb ajánlat, a bírósági végrehajtónak folytatnia kell ugyanazon ingóság aukcióját a kikiáltási ártól kezdve, a vevő pedig nem vehet részt a továbbiakban az aukcióban. Abban az esetben, ha a fizetés nem történik meg az aukció utáni nap a meghatározott ideig, akkor a következő aukciót ugyanazon feltételekkel kell meghirdetni, mint az elsőt. A bírósági végrehajtónak büntetésként ki kell szabnia a teljes vételár egytizedét arra a vevőre, aki nem tett eleget fizetési kötelezettségeinek a meghatározott időn belül; a már kifizetett összeget ez esetben figyelembe kell venni. A vevőtől ily módon beszedett összeget az aukció költségeinek fedezésére kell felhasználni. A fölösleges összeget a bíróság pénztárosának kell átadni, amely összeg az állami kincstárba kerül. A vevővel szemben foganatosítandó lépésekről a bíróságnak kell döntenie. A bíróság döntésével szemben lehet panasszal élni.

Az ingóság második aukciója, a nem eladott ingóság birtokba vétele

Ha az első aukció sikertelen volt, akkor a hitelező a bírósági végrehajtó értesítésének kézhezvételétől számított két héten belül kérheti:

• egy második aukció beütemezését, vagy
• az eladásra felkínált ingóság tulajdonjogának átvételét, vagy a tulajdonjog egy részének átvételét, legalább a kikiáltási áron.

Ha a végrehajtást több hitelező végzi, akkor az ingóság tulajdonjog átvételének joga arra száll, aki a legnagyobb árat kínálta; azonos összeg felkínálása esetén arra, aki az ingóságra előbb tette meg az adott ajánlatot. A tulajdonjog átvételének kinyilatkoztatása csak akkor kerül helybenhagyásra, ha a hitelező az igénybenyújtás mellett megfizeti a teljes vételárat is. Az ingóság tulajdonjoga akkor száll át a hitelezőre, amikor értesítést kap arról, hogy a lefoglalt árukat megkapta.

Ha a hitelezők egy része aukciót szeretne, a másik részük viszont igényt tartana az ingóság tulajdonjogára, akkor be kell ütemezni egy második aukciót.

Ha a második aukció sikertelen, akkor a bírósági végrehajtó értesítésének kézhezvételétől számított két héten belül a hitelező szintén jogosult igényt tartani az ingóság tulajdonjogának átvételére; ez esetben az összeg nem lehet kisebb, mint a kikiáltási ár.

A követelés beleszámítása a vételárba

Ha a vevő az egyetlen végrehajtási címmel rendelkező hitelező, vagy ha a vételár elegendő arra, hogy kielégítsen minden végrehajtási címmel rendelkező hitelezőt és fedezze a végrehajtási költségeket, akkor a vevő a végrehajtási követelését beleveheti a vételárba.

Az eljárás megszűntetése az eladatlan ingóságokkal kapcsolatban

A bírósági végrehajtónak meg kell szűntetnie az eljárást az eladatlan ingóságokkal kapcsolatban:

• az első aukció után - abban az esetben, ha a hitelező a bírósági végrehajtói értesítés kézhezvételétől számított két héten belül nem nyújt be kérelmet egy második aukcióra, vagy ha nem nyújt be igényt az ingóság tulajdonjogára
• a második aukció után - abban az esetben, ha a hitelező a bírósági végrehajtói értesítés kézhezvételétől számított két héten belül nem nyújt be igényt az ingóság tulajdonjogára.

Ha a hitelező nem él jogával, és nem veszi magához az ingóság tulajdonjogát, akkor a bírósági végrehajtónak meg kell, hogy szűntesse az eljárásokat az eladatlan vagy át nem vett árukkal szemben.

14. Ingóság birtokba vétele a vevő által

Ha az adós vagy a gondozó nem hajlandó átadni az árukat a vevőnek, akkor a bírósági végrehajtó a vevő kérésére a nem pénzügyi követelések szerinti végrehajtás szerint kell, hogy eljárjon. A bírósági végrehajtónak át kell vennie az árukat az adóstól és el kell juttatnia azokat a vevőnek a Polgári Perrendelkezés 1041. cikkelye szerint. Ezt a lépést azonban előzetesen kérvényeznie kell a vevőnek. Az áruk átadását az ingóságok elleni végrehajtás részeként kell elvégezni. Ehhez végrehajtási titulusra nincs szükség.

15. Az ingóságszerzés eredményei

Mindenki, aki a 844-849 CCP rendelkezései szerint vásárol árut, azonnal az adott áruk tulajdonosává válik, bármiféle terhelés nélkül.

A tulajdonszerzés felülíró jellegű. Az előző tulajdonos elveszti a tulajdonjogát.

A vevőnek mindenféle terhelés nélkül a tulajdonjoghoz kell jutnia.

A vevőt nem terhelheti felelősség a hibákért.

A tulajdonszerzés érvényességével kapcsolatban nem lehet ellenvetés a vevővel szemben.